2011. október 19., szerda

A bűntudatról, bűnről és hitről...

Folyamatosan keresünk és menekülünk. 
Folyamatosan bűntudatban élünk.


Akármerre nézel, akárkit hallgatsz meg, csak a bűntudatod növeli, csak kicsinységed, elesettséged, értéktelenséged érzését növeli benned. A világból nem érkezik egy biztató hír – a jó hír nem hír –a környezetedből nem érkezik egy biztató szó. Folyamatos küzdelemben élsz anyagiakért, pozícióért, szeretetért, megértésért, nyugalomért, békességért. S mindeközben folyamatos harcot vívsz önmagaddal is.

Soha ennyi szomorú, szorongó, boldogtalan ember nem bolyongott a világon. Valamit nagyon elveszítettünk, valamit nagyon elvettek tőlünk, tőled, amit vissza kell szerezni.

MINDENÁRON !!!

Abban, hogy te értékes és egyedi teremtménynek lásd magad, mint amilyen valójában vagy, nem segít semmilyen vallás, semmilyen közösség, mert abban a pillanatban, amikor te tisztába kerülsz a saját értékeiddel, már nem vagy zsarolható. Nem vagy kiszolgáltatott, nem sodródsz. Szabad ember vagy.

Most a vallást szeretném egy kicsit közelebb hozni Hozzád. Azzal kell kezdenem, hogy végtelenül hívő –és nem vallásos! –ember vagyok. Nem hiszek a különböző felekezetekben, melyek egymás ellenségei, s nem hiszek a különböző vallásokban sem, melyek állandó harcban állnak a lelkekért. Megvan a saját hitem, ami nagyon egyszerű. Minden és mindenki összetartozik, ideérkeztünk, ebbe az anyagba zárt létezésbe, hogy próbára tegyük magunkat: mit is tudunk mi itt szárnyaló lélekkel, mozgási korlátok között. Hiszen a lelkünk mindig repülne, a test viszont visszahúz...

Hiszek abban, hogy létezik egy végtelen erő, aki létrehozta, összetartja, s mozgatja a létezést, nevezd Istennek, univerzumnak, örökkévalónak, ahogyan neked jól esik. Hiszem, hogy az örök élet a reinkarnációinkban van, s hiszem, hogy azok a lelkek, akiknek már nem kellene visszatérni, mégiscsak lejönnek segíteni nekünk. Ilyennek gondolom OSHO-t. Lehozta a hatalmas üzenetet: egyek vagyunk, összetartozunk, de mindezt csak a saját arcunkkal, a saját egyéniségünkkel tudjuk megteremteni.

Az igazi hit összetart, és nem elválaszt. Az igazi hit azt mondja: mindenkinek megvan a maga útja, hogy megismerje ezt a végtelen erőt, s ez az út más és más. Nem akarja, hogy az ő útját járd, mert tudja, a te utad nem az ő útja. Nem akarja, hogy a másik tapasztalataiból élj, mert neked más megtapasztalásokra van szükséged. Tiszteli a vállalt sorsod, nem gáncsol, segít. Tiszteli a hitedet, és nem akar a sajátjára téríteni és elsősorban NEM KELT BENNED BŰNTUDATOT !!!

A keresztény vallás legnagyobb vétke, legnagyobb merénylete az emberiség ellen, hogy kikiáltotta bűnösnek. Ezzel a BŰN szóval emberek millióit teszi tönkre, sodorja teljesen kilátástalan helyzetbe. A Biblia nem ismeri a bűn szót. Ezt a keresztény vallás vezetői találták ki, markukban tartva ezzel emberek tömegét. A Biblia vétekről beszél: elvétettél valamit. Nem jól csináltad. Ne tedd újra, mert rossz neked. A Biblia végig rólad szól. Neked akar jót. Azt mondja: szabad vagy: azt teszel, amit akarsz, de minden rád üt vissza. Ez a végtelen erő soha nem fog beleszólni a sorsodba, a tetteidbe. Jézus mondja a vak embernek: a te hited meggyógyított téged...és ez így van... Hitte, hogy látni fog, s megnyílt a szeme a világra. Megfigyeltem, aki imádkozik valamiért, elsorolja, mit kér, de egy parányi hit sincs benne, hogy kérése valóban teljesül. Az Úrra bízza, hogy cselekedjen helyette. S várakozik, mint remete a barlangjában. Aztán, ha elunja a nagy várakozást, mégis csak előbújik, s cselekvésbe kezd, aztán azt mondja: imám meghallgatásra talált. Nem. A cselekvése kapott segítséget.

Nem vagy és soha nem is voltál bűnös !!!
Nincs bűnös lélek. Lehet, olykor rosszul teszed a dolgaidat, de ez Neked a legrosszabb. Ez a végtelen erő nem büntet, és nem jutalmaz.
Csak: SZERET!
A létezésed kaptad tőle, s rád bízza, mit kezdesz vele. Milliónyi segítő erőt küld melléd, amivel élhetsz, s ami mellett elmehetsz. Nem akar semmit, csak szorít neked, végtelen szeretettel, hogy önmagad vállald és éld itt a Földön. S ha eltévedtél, ha már magad sem találod, újra csak olyan embereket és utakat hoz eléd, akikkel, és amin elindulhatsz önmagadhoz. Szabadságod van. Tudom, ez nehéz, s a legnagyobb felelősséged: megtanulnod élni ezzel a szabadsággal.

Nincs külső feloldozás és nincs külső kegyelem. Csak belső van. Mert amíg TE nem tudsz megbocsátani magadnak, nincs az a hatalom, ami megbocsáthatna. Gyónhatsz, elmondhatsz ezer imát. Amíg a lelked mardossa az önvád, amíg nem teszed le ezt a terhet, amíg nem tudsz nevetni magadon - na, ezt jól elrontottam! –addig sosem lesz benned béke.

Minden külső megoldás pótcselekvés. Járhatsz minden hétköznap, vasárnap, ünnepnap templomba, gyónhatsz, áldozhatsz, de semmi sem fog történni, míg nem tanulod meg szeretni, tisztelni, becsülni önmagad, aki a végtelenből ide érkeztél. Amíg nem látod meg a saját bátorságod és erőd, hogy itt mersz lenni. Mert ez a TE döntésed volt, hogy itt legyél. Hajtott valami kíváncsiság, hogy lejöjj. Valamit meg akartál tapasztalni, valamit helyre akartál hozni, ami az előző életedben nem sikerült. S nem azért vagy itt, hogy a régi sorsod újra éld, hanem azért, hogy ezt, a mostanit teljes egészében megéld.

A karma szó cselekvést jelent. Nem valami átok ül rajtad, nem törlesztened kell valamit, hiszen akkor az egész emberiség ugyanabban a körhintában ülne. Azt jelenti: cselekedj. Minél több olyan dolgot, amely neked jó, mert ami neked jó, másoknak is az. Ami neked rossz, az másoknak is.

Kívánom neked, hogy tudd végre feloldozni magad. Engedd ki a lelked abból a börtönből, amelybe zártad. Felejtsd el a bűn szót, mert nincs bűn. Csak rossz lépés, csak vétek van. Csak elvéteni tudod a dolgokat...s ezt mindig helyre lehet hozni.

Tudd azt, hogy ebben a végtelen univerzumban sosem vagy egyedül. Összekapcsolódunk láthatatlanul. S egyek vagyunk mindenben és mindenkor. Olyanok vagyunk, mint sivatagban a homokszemek, cseppek az óceánban.

Egyedül ugyan picik, de együtt hatalmasak!

forrás: ismeretlen

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése