Jade

Mohs-keménység: 6-7
Színei a zöld, fehér, vörös, kék, rózsaszín, barna, zöldesfehér, szürke, sárgás és áttetsző
Hozzárendelhető csakrák: nemi csakra, elosztó csakra és a szívcsakra
Csillagjegyek: Bika, Rák, Mérleg, Halak, Szűz és Vízöntő

Fizikai hatása:
Erős hatással van a hólyag és a vese működésére. Nemcsak a sav - bázis háztartást tartja egyensúlyban, hanem a vízháztartást is. Emellett segít a méreganyagok kiválasztásában és elvezetésében, ezért remekül használható elhízás esetében is. Egyéb méregtelenítő kövekkel együtt használva erősítik egymás hatását!  Hatékony vérzéscsillapító, erősíti a szívet és a keringést. Jó hatással van az idegrendszerre. Influenza esetén is segít.
A jade erősíti az idegeket, feszültség és kimerültség esetén élénkítő hatású, a feszültség és az oldottság közötti kiegyensúlyozottság érzését kelti.
A jade visszaadja a belső békét és nyugalmunkat.
Zöld jáde:
Segít a vese-, lép- és bélfájdalmaknál. Megóv kólika ellen. A zöld jade egy termékenységet segítő kő, ezért is tartják úgy az indiánok, hogy a szerelem köve. Erősíti a teljes immunrendszert és szabályozza a testi és szellemi anyagcserét.


Lelki hatása:

Feszültség és kimerültség esetén élénkítő hatású. Viszont a tisztaság és a nyugalom jelképe is, visszaadja a belső békét és a nyugalmunkat. Leépíti az előítéleteket, erősíti a szellemi aktivitást és tetterőt. Mentálisan megszabadít a negatív gondolatoktól és nyugtatja az elmét.

A szerelem és a harmónia köve is, javítja a reakcióskészséget, bizalmat, magabiztosságot, önbizalmat és önállóságot ad viselőjének. Több örömöt és életkedvet ajándékoz. Erősíti bátorságunkat és személyiségünket, segít félelmeknél és lámpaláznál.

Az álom kövének is hívják. Homlokunkat kicsit megmasszírozva vele, jó ötleteket, gondolatokat sugalló álmokat kaphatunk. Elősegíti az érzelmi felszabadulást, elsősorban az ingerlékenységet szünteti meg.


Története:

Nevét a spanyol pietra de ijada (jelentése lágyék kő) kifejezésből kapta, amulett volt a vesebántalmak ellen. Kínában Yü néven már régóta ismert volt, de ez az elnevezés az ismeretlenség homályába került.
Érdekesség hogy régen az indiánok körében a jádét az aranynál is többre becsülték. A maják a szerelem kövének tartották.

A jáde a kínai iparművészetben fontos szerepet játszó, régóta megbecsült féldrágakő. Két különböző követ jelöl: az egyik a nefrit, a másik a jadeit. Mindkét ásvány több színben fordul elő, s nehéz megkülönböztetni őket.

A nefrit színe általában zöld, de van szürkés, vastartalma esetén barnás vagy vöröses színű változata is. A nefrit nagy tömegekben fordul elő, 1763-ban például Csien-Lung császár 39 táblát hozatott 2650 kg súlyban. A legtöbb Kelet-Türkmenisztánból került Kínába. Faragására legszívesebben a folyók medrében talált köveket használtak. A legkeresettebb jadeit a fehér árnyalatú, zöld foltos volt. A jadeitet Burmából importálták a kínaiak.

Konfuciusz a jádét az erény szimbólumának tartotta. A legősibb áldozati edényeket és kultikus tárgyakat is ebből készítették, a szertartások bemutatásánál a császár ékszerei is megfelelő színű jádéból voltak. A Csou-dinasztia alatt készült Szertartások Könyve a követ a világ legértékesebb tárgyának tartja, ebben a korban kezdték el használni a dísztárgyak és ékszerek díszítéséhez. Külön hivatal volt a császári udvarban a jáde tárgyak őrzésére. 1176-ban, a Szung-dinasztia korában 100 kötetben 700 ábrával elkészítették a császári kincstár jádéból készült drágaságainak katalógusát. A 8. századtól főként ékszerek és dísztárgyak készültek belőle. A jádefaragás technikája megőrizte az ősi módszereit, ma a pekingi művészek ugyanazokkal a technikákkal készítik a dísztárgyakat, mint a 3000 évvel ezelőtt élő mesterek.

Az időszámítás előtti 6000-2000 közti időszakban a kínaiak már jáde faragványokat készítettek. Ezek fő jellegzetessége a dekorativitás volt. Minden műfajban megtalálható a kínai nemzet sajátos díszítőeleme.

Kínában a jáde faragás több mint 4000 éves múltra tekint vissza. Az anyagok természetes színével és alakjával összhangban lévő dísztárgyakat alkotnak a különböző drágakövekből. A technikai eljárások között a vésés, a csiszolás, a köszörülés és a fúrás szerepel. A jáde faragásnak két fajtája van attól függően ,hogy dísz vagy használati tárgyat készítenek belőle. A dísztárgyak között szerepelnek amelyek emberi és állati alakokat, mindennapi tárgyakat, eszközöket, virágokat, „”növényeket örökítenek meg. A használati tárgyak között gyűrűk, pecsétek, ékszerek szerepelnek. A pekingi Tiltott Városban, azaz a Császári Palotában őrzik a világ legnagyobb jáde darabját. Hosszúsága több mint 2 méter. Súlya meghaladja az 5000 kilót. A 18. században a faragóművészeknek 6 évi munkájába tellett, mire elkészítették. A kő azt ábrázolja, hogy az emberek hogyan győzték le az árvizek pusztításait Da Yu, az időszámítás előtti 22-17. század között uralkodott Xia-dinasztia első vezérének vezetésével. A jádén egy mozaikkép látható, amelyen a hegycsúcsok egymást fedik, fák borítják a hegyeket, a vízesések magasról zúdulnak le. Da Yu vezetésével az emberek a meredek hegyoldalon egy árvízelvezető-csatornát építettek. A kép szemléletesen ábrázolja a megfeszített munkát, mely jól tükrözi a kínai jáde faragás magas színvonalát.

 A Hadakozó Államok korában a jáde valamilyen oknál fogva a Csao királyságba került. A Csao királyság akkor kulturálisan és gazdaságilag egyaránt fejlettebb volt a többi államnál. Katonai szempontból azonban a gyengébbek közé tartozott, az erős katonai hatalom, a szomszédos Csin királyság állandó fenyegetést jelentett számára. A csin király megtudta, hogy He mester világhírű jádéja a Csao király kincstárában van és 15 várat ajánlott fel cserébe érte. A csao király nem merte erős szomszédja ajánlatát visszautasítani, de tartott tőle, hogy ez a csere valójában csapda, vagy valamilyen csel.A szorult helyzetben lévő uralkodónak Lin Hszian-zsu, az egyik főnemes felajánlotta, hogy a jádéval Csin királyhoz utazik és csak abban az esetben, hagyja ott a jádét, ha a csin király valóban átengedi a felajánlott 15 várat a Csao királyságnak. Ha nem lesz csere, épségben visszahozza a jádét. Miután megérkezett Csen király udvarába, Lin megmutatta a jádét a királynak, aki megfeledkezett mindenről, csak gyönyörködött a jádéban és egy szóval sem említette a felajánlott 15 várat. Ekkor Lin Hszian-zsu a királyhoz lépett és azt mondta: „Van azonban egy kis hiba a jádén, megmutatom felségednek!" A király hitt neki és odaadta a jádét. Ekkor Lin néhány lépéssel egy kőoszlophoz ugrott és azt mondta a királynak „15 várat igért Felség uralkodómnak. Most megtarthatja a szavát. Szíveskedjék kiadni a parancsot, s miután a csao katonák megszállták a 15 várat, felségedé a jáde. Ha erőszakkal próbálja kivenni kezemből, akkor jádéstul nekirohanok az oszlopnak, igy megsemmisül a jádé és jómagam is. Várak nélkül nincs csere." Csin király sajnálta a 15 várat, igy aztán nem volt más választása, hazaengedte Lin-t. Aki még aznap elutazott a jádéval a Csen királyságból.

Ez is valós történelmi esemény, és így lett belőle közmondás: Ha valaki Kínában, épségben visszaadja a kölcsönkért értékes tárgyat a tulajdonosának, rendszerint ezt mondja hozzá: „Köszönöm szépen, a drága jáde épségben visszatért."

Felhasználása:

Leginkább ékszereket készítenek belőle, de csinálnak még szobrokat, dísztárgyakat is. Marokkőnek és masszírozókőnek (gyógygolyónak) is jó.

Előfordulása:

Mianmar (Burma), Japán, USA, Kína, Kanada, Mexikó, Egyiptom, Türkmenisztán.

Saját készítésű jáde ékszereim (zöld jáde, oliva jáde, fehér jáde, nefrit):

További jáde ékszer fotókat találsz itt:


További jáde ékszerek a Facebook-on :-)