Kabbala - alapok

Egy kedves ismerősöm ajánlotta figyelmembe a kabbalát, úgy gondolom, hogy egy széles látókörű , spirituális szemlélettel élő embernek érdemes megismerni különféle irányzatokat (így a kabbalát is), ahol akár önmagunkra is találhatunk. Ezért javaslom, olvasd el ezt a kis összefoglalót: 

 

 

A lét rejtett tudománya             

 A Kabbala az az emberhez legközelebbi tudomány. A Kabbala Bölcselete azt beszéli el nekünk, hogy az ember mi végett létezik, mi végett született, miért él, mi az életének az értelme, honnan jön és merre halad azt követően, hogy ebben a világban befejezi az életét és az útját.

A kabbalista ezeknek a megértésére még itt és most élve jut el. A Kabbala alapjában véve egy módszer a spirituális világ eléréséhez. Merthogy a spirituális  világról tanít, illetőleg a tanulása által egy további érzékszervet fejlesztünk ki. Ennek az érzékszervnek a segítségével tudunk kapcsolatot teremteni a felsőbb világokkal.

A Kabbala nem szorítható az elméleti vagy az elvont tanítás határán belülre. Ellenkezőleg, rendkívül gyakorlati. Az ember megtanulja magáról, hogy ki ő és mi a természete. Megtanulja, hogy mit kell megváltoztatnia saját magában, fokról-fokra, lépésről-lépésre. Ez az emberhez legközelebbi tanulás, merthogy itt a kutatás lelkünk mélységeiben megy végbe. A Kabbala tanulása nem kötődik külszíni cselekvésekhez, külső feltételekhez. Az összes kísérletet saját magában végzi el az ember magáról.

Ennélfogva nevezik a Kabbalát "Rejtett Tan"-nak. Általa olyan belső változásokon megy keresztül az ember, amelyeket csakis ő érez, és csakis ő tudja róluk, hogy végbemennek nála, mígnem a mások szeme elől rejtve maradnak. Ezek a műveletek, amelyek az emberben belül mennek végbe, kizárólag csak ő hozzá illeszkednek és bírnak különlegességgel, illetve csakis az ő számára érthetők.

Hiedelmek a Kabbalával kapcsolatban:

1. Hiedelem: A Kabbala egy vallás.

Tény: A Kabbala egy tudomány az egyetemes valóság fizikája. Egy bölcselet, amely feltárja az érzékeinek elől amúgy rejtve levő univerzális valóságot.

 

2. Hiedelem: A Kabbala különféle piros szalagokról és szent-vizekről szól.

Tény: Nincs semmi köze hozzá. Piros szalagok, szent-víz és egyéb más termékek az utóbbi két évtized nyerészkedő kereskedelmi fogásai.

 

3. Hiedelem: A Kabbala egy kevesek számára fenntartott privilégium és csak negyven év feletti férfiak tanulhatják.

Tény: A Kabbalát a szétszórattatás idején csak néhány kivételes egyén tanulta. Azonban Ári (16. század) idejétől kezdődően mindenki számára elérhető.

 

4. Hiedelem: A Kabbala varázslással foglalkozik.

Tény: A Kabbala nem varázslással vagy bármiféle más boszorkánysággal foglalkozik, hanem a valóság okfejtő vizsgálatával.

 

5. Hiedelem: A Kabbala egy szekta.

Tény: A Kabbala egy megszorítások nélküli, mindenki előtt nyitva álló bölcselet és tudomány.

 

6. Hiedelem: A Kabbala egyfajta újkori irányzat, trend –múló jelenség.

Tény: A Kabbala az emberiség legősibb bölcselete: Megközelítőleg 5,000 évre nyúlik vissza.

 

7. Hiedelem: A Kabbala kapcsolatban áll a tarot kártyával, asztrológiával és numerológiával.

Tény: Tarot kártya, asztrológia és numerológia olyan misztikus üzelmek, amelyeket az elmúlt száz év leforgása során hozták összefüggésbe, tévesen, a Kabbalával.

 

8. Hiedelem: A Kabbalában léteznek talizmánok.

Tény: A világunkban semmilyen fizikai tárgy nem bír spirituális tartalommal. Egy talizmáz csak pszichológiai támaszt adhat az embernek.

 

9. Hiedelem: A Kabbalának része a meditáció.

Tény: A Kabbalában nem létezik meditáció. A meditáció egy másik olyan fogalom, amelyet hozzá nem értőként a Kabbalában járatlanok kapcsolták hozzá az elmúlt évszázadok során.

 

10. Hiedelem: A Kabbala tanulását megelőzően az embernek először a Törát és a Talmudot kell tanulnia.

Tény: A Kabbala nélkül az ember képtelen megérteni ezen Írások spirituális jelentését, és azokban pusztán csak fizikai eseményeket és történéseket lát.

Kapni akarás:

Az ember tetteinek mozgatórugóját mint "kapni akarás" írja le a Kabbala. Mindenki élvezetet akar kapni, annak legkülönbözőbb fajtáiból. S hogy ezeket az élvezeteket elérje, az ember kész rengeteg erőfeszítést tenni értük. Az egyedüli kérdés csak az, hogy hogyan tudja a lehető legtöbb élvezetet úgy elérni, hogy azért a lehető legalacsonyabb árat kelljen fizetnie. Erre a kérdésre mindenki megpróbál a maga módján választ adni. Mindazonáltal, az világosan látszik, hogy az élete folyamán az ember állandóan fejlődik bennsőleg, és hogy mindig egyre csak növekvő élvezeteket akar kapni.

A kapni akarás számára létezik egy bizonyos, meghatározott rend, amelynek mentén fejlődik és növekszik. Az első fázisban testi vágyakat kíván. Ezt követően pénz és tekintély után sóvárog. Majd aztán a még erősebb vágy hatalomra ébreszt benne vágyat. Majd ezt követően pedig, azaz, a vágy további fejlődésével, tudományok után áhítozik, és a spiritualitás utáni vágy csak a piramis csúcsán tárulkozik fel.

Az, aki már elérkezik arra a pontra, hogy felismeri a spiritualitás utáni vágy nagyságát, rögvest elkezdi keresni annak a módját, hogy  hogyan valósítsa meg és elégítse ki ezt a vágyat. Magyarán a kapni akarás fejlődési fázisain való átmenet az, amely ráviszi az embert, hogy megismerje a képességét és a korlátait. 

Az érzelmek matematikája:

A Kabbala azzal foglalkozik, amelyet miután még nem tudjuk uralni, egyelőre még képtelenek vagyunk észlelni. Nem tudjuk, hogy hogyan keletkezik bennünk az érzelem, hogy hogyan szerzünk benyomást az olyan élményekről, mint édes, keserű, kellemes, durva, stb. Nem sikerül olyan tudományos eszközt építenünk, amellyel lemérhetnénk az érzéseinket. De még a pszichológia és a pszichiátria, avagy a más humán tudományágak területein is, a viselkedésformák kiváltói még mindig rejtve vannak előttünk. A Kabbala, mint az érzelemnek a matematikája, veszi az ember érzelmeinek és vágyainak az összességét, felosztja őket, és minden egyes jelenséghez, minden szinten, minden értelmi- és érzelmi vonáshoz, matematikai pontosságú képletet rendel. Ez az érzelem és az értelem együttes munkája.

Bár a kezdők szemével nézve, külsőleg csak gemitrákkal (betűk számértékével), mátrixokkal, és különféle ábrákkal foglalkozik, azonban aki ténylegesen elkezd haladni, az belül egy olyan egészen pontos tudományt talál, amely nem mást, mint az érzelmeket kutatja. A tanulás folyamán az ember ráérez valamennyi érzelmére, és vele együtt megérti őket, illetőleg tudja, hogy az erejének, az irányának és a jellegének megfelelően milyen értéket rendeljen hozzá.

Semmiről nem lemondani:

A Kabbala arra tanítja meg az embert, hogy hogyan kapjon. Ahhoz, hogy az ember elérje a spirituális szférákat, ki kell, hogy terjessze az ún. kapni akarását, s nem pedig eltávolodni tőle. Olyan vággyá kell, hogy fejlessze, hogy már-már mindent be akarjon kebelezni, az összes létező világot, ideértve a mi világunkat is. Azonban egy feltétel mellett: a megfelelő formában. Evégett lett az ember teremtve.

Nem szabad, hogy remete vagy önmegtartóztató életet éljen és eltávolodjék ettől az élettől, hanem ellenkezőleg – a Kabbala arra kötelezi az embert, hogy házasodjék, gyermekeket neveljen, dolgozzon, hogy teljes életet éljen, lévén, hogy az egész világ egy olyan különleges formában épül fel, amely a fent nevezett kijavítási folyamathoz megfelelő és pontos feltételeket biztosít.

Mindazonáltal az ember meg kell, hogy tanulja, miként szabad kapnia, miként tudja ezeket a vágyakat a helyes módon úgy kezelni, hogy mindeközben nem nyomja el őket. S miután semmi sem lett csak úgy, véletlenül teremtve, semmiről nem kell, hogy lemondjon,. Nem szabad, hogy az ember eltávolodjék az élettől. 

A Kabbala teljességgel ellenez mindenféle kényszert. Spirituális dolgokban nem létezik kényszer. Bár a tanulmányok kezdetén még nem képes érezni az emer a spirituális szférákat, s következésképp, az ész segítségével kezd neki a tanulásnak, azonban ahogy azt a Kabbala mondja: az ész által kell a szívet kibontani. Ahogy a szív fejlődésnek indul, érezni lehet, hogy mi helyes és mi nem. Az ember, természetes módon a megfelelő tettek és döntések irányába mozdul el.

A Kabbala abban különleges, hogy a tanulás folyamán képet ad az embernek arról, hogy mit is takar a spiritualitás mint olyan, és a tanuló pedig ennek az ismereténél fogva előnyben részesíti a spiritualitást, szemben az anyagi dolgokkal. Majd, a megszerzett spirituális szinttel arányosan tisztázza a benne levő kapni akarást, és ennek megfelelően bizonyos dolgoktól, amelyek már nem bírnak vonzerővel a számára, eltávolodik tőlük. Pontosan úgy, ahogy a felnőttet már nem vonzzák a gyerekjátékok. 

Gmár HáTikun (A Kijavítás Vége)

A kabbalisták apróbb lépésekben érik el a spirituális fokozatokat. Azaz, hogy minél jobban kiszélesítik a bennük levő vágyakozást, annál nagyobb fényt, tudat-szintet és spirituális érzést tudnak befogadni. Az egyre nagyobb vágy pedig, egyre nagyobb és nagyobb értelmet és felfogást kölcsönöz neki. Végeredményben mindenki el kell, hogy érje a saját edényét, és (a méretének megfelelően) ki kell, hogy töltse azt fénnyel. Ezt a végső állapotot „Gmár HáTikun”-nak (a Helyrehozás [Kijavítás] Végeztének) nevezzük. Ezzel az ember a lehető legmagasabb spirituális szintre, a lelkének gyökeréig jut el.

Összegezve:

A Kabbala Bölcselete egy ősi és igazolt módszer. Általa kaphat az ember felsőbb tudatot és érheti el a spirituális világokat. S végeredményben ez az ember célja itt, ebben a világban. Ezért, ha felébred az emberben a spiritualitás utáni vágy, ha vágyakozás fogja el utána, úgy akkor a Kabbala módszere, eme isteni Bölcselet által kifejlesztheti a vágyat, és elkezdheti benne érezni a spiritualitást.

 forrás: www.kabbalah.info